Állattartás, állatvédelem

• 
• 

Összefoglaló állattartással kapcsolatos panaszügyek intézésének folyamatáról és szabályozásáról

Az állattartási panaszügyek egyediek, így a szabálytalan állattartással kapcsolatban konkrét panaszbejelentést kell benyújtani a jegyzőhöz a tartási körülmények megfelelőségének a vizsgálata céljából.

A jegyző állattartási, állatvédelmi feladatai:

Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése

• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza többek között az állat tartásának általános szabályait (4-5. §), az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára (6.-8/B. §), az állaton történő beavatkozás, az állat életének kioltására (9. §-12. §) vonatkozó előírásokat.

• A törvény végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 13-17. §-a szabályozza továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

• Ezen túl az állattartásra külön jogszabályok számos előírást tartalmaznak, mint például a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, az élelmiszerlánc és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv., továbbá az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény.

• A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzője állatvédelmi hatóságként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megsértése esetén, az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet, mint például: az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat, az állattartással kapcsolatosan iratokba betekinthet, az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet.

 

Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése

• a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 17/B § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1. napjától a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ezért kérem, amennyiben a jogszabályban meghatározott kötelezettségének még nem tett eleget, úgy szíveskedjék a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni.

• Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni.

• Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni.

• Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye- az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján – minimum 30.000,- Ft pénzbírság.

• Bejelentést postai úton, elektronikusan ügyfélkapun, vagy személyes megjelenés útján a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

 

A jegyző mint egyik állatvédelmi hatóság 2021. január 1-től a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási óvadék,
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás,
f) törvény által megállapított egyéb szankciók: alkalmazására van lehetősége a jegyzőnek például állatvédelmi bírságot szabhat ki, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti, illetve végső soron az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja, vagy az eset kapcsán más illetékes hatóságot intézkedésre hívhat fel, vagy eljárását kezdeményezheti, a nem kedvtelésből tartott állat tartása esetén képzésen való részvételre kötelezhet, tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet.

• január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat, továbbá a hatóság az állatvédelmi bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.

• A bírság megfizetése továbbra sem mentesít más jogkövetkezmények alól.

• Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek, vagy a kormányhivatalnak van lehetősége az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy hivatali kapun lehet benyújtani

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,

• amennyiben ismert, az állattartó nevét, címét

• a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,

• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,

• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

• bizonyítékok (fotók, tanúvallomás, esetlegesen az állat beazonosítását elősegítő adat, pl: fajta, színe, hívóneve, stb.)

Hatáskör és illetékesség:

Az eljárás illetékességi területe Böhönye, Nemeskisfalud és Szenyér községek közigazgatási területe.

Az eljárás illetékmentes.

---

Alkalmazott jogszabályok:

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

 

 

Veszélyes állat tartása

Alkalmazandó főbb jogszabály:a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

 

Vadkár

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény)

Az ügyintézés illetékmentes.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

 

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.

Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.

A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje 30 nap.

 

Birtokvédelem

• 
• 

Birtokvédelem

Birtokvédelmi eljárás lefolytatása iránti kérelem

 

Az ügy rövid leírása:

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).

A birtokos a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző a birtokvédelmi eljárást 15, tolmács igénybevétele esetén 30 napon belül folytatja le.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti.

A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.

Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A keresetlevélnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint
b) az arra való utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti.

Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság illetékes.
Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni.
A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvben (2013. évi V. törvény) meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották.

 

Ki jogosult az eljárásra?

Az ügyindításra jogosult a birtokos, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

 

A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás  megszüntetését, ezt követően csak polgári peres eljárásban (birtokper) érvényesítheti igényét.

Kizáró okok: A birtokvédelmi eljárásban nem vehet részt az a jegyző, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A jegyző nem vehet részt annak a birtokvédelmi ügynek az elintézésében sem, amelyben az illetékességi területén működő helyi önkormányzat, a képviselő-testület vagy annak szerve az ügy érintettje. A birtokvédelmi eljárásban továbbá nem vehet részt az a jegyző, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

 

Milyen adatokat kell megadni?

A birtokvédelmi eljárás megindításához szükséges kérelem tartalmazza:

1. a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
   b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (ellenérdekű fél),
   c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
   d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
   e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
   f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

 

Milyen iratok szükségesek?

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?

A birtokvédelmi eljárás megindítása illetékmentes.

Hol intézhetem el?

Jegyző

Ügyintézés határideje

Az ügyintézési határidő 15 nap, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé 30 nap.

Jogorvoslati lehetőség

Jogorvoslati lehetőség:

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat megváltoztatása – polgári perben – a bíróságtól kérhető.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetlevélnek – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. §-ban meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

a) a megváltoztatni kért birtokvédelmi határozatot hozó jegyző által vezetett hivatal megnevezését és a birtokvédelmi határozat számát, valamint

b) az arra történő utalást, ha a birtokvédelmi határozat meghozatala iránti eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, amely a per vitelére is vonatkozik.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügy irataival együtt nyolc napon belül a bírósághoz felterjeszti. Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz. A jegyző a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem azt a bírósághoz kell felterjesztenie, abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül megkeresi az ügyben eljárt jegyzőt az iratok felterjesztése iránt. A jegyző a bíróság megkeresésének nyolc napon belül köteles eleget tenni. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott keresetindítási határidő alatt a bírósághoz benyújtották. Ha a fél a keresetlevelet nem a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság elrendeli a keresetlevélnek a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételét.

A birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelemről a bíróság soron kívül határoz, szükség esetén a feleket meghallgatja. A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A bíróság a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzését haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

Ha a birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja, ellenkező esetben a birtokvédelmi határozatot egészben vagy részben megváltoztatja.

Ha a bíróság a birtokvédelmi határozatot megváltoztatja, a birtokvédelmi határozattal elbírált hasznok, károk és költségek tekintetében akkor is határoznia kell, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében terjeszt elő keresetet.

A keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani.

A per megindítása esetén illetékfizetési kötelezettség áll fenn, ez ugyanakkor nem fellebbezési, hanem eljárási illeték. A polgári peres eljárásban az illetékszámítás alapja a per tárgyának – az eljárás megindításakor fennálló – értéke (például kártérítési igény esetén annak összege).

Ha a per tárgyának az értéke nem állapítható meg (például azért mert az igény nem pénzben kifejezhető összeg), az illeték számításának alapja a járásbíróság előtt 350 000 forint.

Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti (például eredeti birtokállapot helyreállítása és kártérítés), az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.

Az előbbiek szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.

 

Jogorvoslati lehetőség részletei:

Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv):

Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta):

A benyújtási határidő:

A fellebbezési illeték mértéke:

Amit még érdemes tudni (GYIK)

Ki jogosult a birtokvédelemre?
A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A dolog birtokát megszerzi, akinek a dolog tényleges hatalmába jut.

Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.

Kivel szemben illeti meg a birtokost a birtokvédelem?
A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.

Hogyan kérhető a birtokvédelem?
A birtokvédelem két útját szabályozza a Polgári Törvénykönyv, ezek egymást nem zárják ki.
Birtokperben a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Jegyzői birtokvédelmi eljárás egy éven belül kezdeményezhető, a jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján hoz döntést.
A jegyzői birtokvédelmi eljárás kizárólag kérelemre indítható.

Milyen költsége van az eljárásnak?
Az eljárás illetékmentzes, azonban annak lefolytatásával kapcsolatban az alábbi költségek felmerülhetnek:

a) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége,

b) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege,

c) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

d) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

e) jogszabályban meghatározott, az a)-d) pont alá nem tartozó eljárási költség.

 

A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi

a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt,

b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.



Mire kell figyelni a kérelem benyújtásakor?
A kérelemnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban megjelölt tartalmi elemeket. Az eljárás eredményessége érdekében a kérelemhez célszerű csatolni bármi más olyan bizonyítékot ami a kérelemben foglaltakat alátámasztja, továbbá a tényállás tisztázását elősegítheti.

Mennyi idő múlva kapok választ?

Az eljárási határidő 15 nap (amennyiben tolmács kirendelésére kerül sor az eljárás alatt, az eljárási határidő 30 nap).

Fontosabb fogalmak

Mi a birtok?
A birtokbavétel egyrészt konkrét (fizikai), másrészt elvont (jogi) értelemben használt fogalom. Jelen esetben a birtok - fizikai értelemben - mindaz, ami hatalmunkban tartható.

Ki a birtokos?
A birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. Birtokos lehet az is, aki ténylegesen nem tartja birtokában a dolgot, azonban a dolog felett tulajdonjoga folytán, vagy más jogcímen hatalmat gyakorolhat. Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.
A birtokos lehet magánszemély és jogi személy egyaránt.

Mi a birtokháborítás?
A birtoktól való megfosztásra vezető vagy a birtoklást zavaró magatartás akkor valósít meg birtokháborítást, ha nincs jogalapja.

Mit jelent a birtokvédelem?
A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tilos önhatalom).A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.

Vonatkozó jogszabályok

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:1. §, 5:2. § 5:5. §, 5:7. §, 5:8. §

a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 562-570. §;

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés; 39- 42. §, 73. § (1) bekezdés és (4) bekezdés;

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (2) bekezdés;

a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

 

 

Fakivágás

• 
• 

Fakivágás

(Alkalmazandó főbb jogszabályok: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII. 30.) Kormányrendelet)

 

Illetékköteles: Eljárási illeték nincs az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2021. január 1. napján hatályba lépett módosítása értelmében

 

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

 

A kormányrendelet hatálya a fákra, cserjékre (együttesen: fás szárú növényekre) terjed ki.

A rendelet hatálya azonban nem terjed ki:

a) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.

b) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.

c) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre.

d) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre.

e) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó területre.

 

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kivágás indokát

b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát

c) az érintett terület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését

d) a fás szárú növény darabszámát, fajtáját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét

e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint

f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszán és hely feltüntetésével.

A jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja ha:

a) a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozik

b) a fás szárú növény áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető, vagy

c) az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért

 

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje 30 nap.