Ügyintézési iránytű

Állattartás, állatvédelem

• 

Összefoglaló állattartással kapcsolatos panaszügyek intézésének folyamatáról és szabályozásáról

Az állattartási panaszügyek egyediek, így a szabálytalan állattartással kapcsolatban konkrét panaszbejelentést kell benyújtani a jegyzőhöz a tartási körülmények megfelelőségének a vizsgálata céljából.

A jegyző állattartási, állatvédelmi feladatai:

Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülése – ellenőrzése

• Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szabályozza többek között az állat tartásának általános szabályait (4-5. §), az állatok kíméletére, az állatkínzás tilalmára (6.-8/B. §), az állaton történő beavatkozás, az állat életének kioltására (9. §-12. §) vonatkozó előírásokat.

• A törvény végrehajtására kiadott, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 13-17. §-a szabályozza továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó különleges rendelkezéseket.

• Ezen túl az állattartásra külön jogszabályok számos előírást tartalmaznak, mint például a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet, az élelmiszerlánc és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv., továbbá az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény.

• A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzője állatvédelmi hatóságként az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet megsértése esetén, az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet, mint például: az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat, az állattartással kapcsolatosan iratokba betekinthet, az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet.

 

Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése

• a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm.rendelet 17/B § (10) bekezdése értelmében 2013. január 1. napjától a négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, ezért kérem, amennyiben a jogszabályban meghatározott kötelezettségének még nem tett eleget, úgy szíveskedjék a transzponderrel nem rendelkező ebeket állatorvosnál megjelöltetni.

• Az ebösszeírásban mikrochippel ellátott és az állatorvosnál korábban bejelentett, a központi nyilvántartásban már szereplő, valamint a bilétával rendelkező és a helyi nyilvántartásban szereplő ebeket is be kell jelenteni.

• Az ebtulajdonosok az ebösszeírást követően is kötelesek az adatokban bekövetkezett változásokat, szaporulatot írásban bejelenteni.

• Az ebösszeírás elmulasztásának jogkövetkezménye- az állatvédelmi bírságról szóló kormányrendelet alapján – minimum 30.000,- Ft pénzbírság.

• Bejelentést postai úton, elektronikusan ügyfélkapun, vagy személyes megjelenés útján a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán lehet előterjeszteni.

 

A jegyző mint egyik állatvédelmi hatóság 2021. január 1-től a következő szankciókat alkalmazhatja:
a) figyelmeztetés,
b) közigazgatási óvadék,
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás,
f) törvény által megállapított egyéb szankciók: alkalmazására van lehetősége a jegyzőnek például állatvédelmi bírságot szabhat ki, az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti, illetve végső soron az állattartást korlátozhatja, illetve megtilthatja, vagy az eset kapcsán más illetékes hatóságot intézkedésre hívhat fel, vagy eljárását kezdeményezheti, a nem kedvtelésből tartott állat tartása esetén képzésen való részvételre kötelezhet, tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhet.

• január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat, továbbá a hatóság az állatvédelmi bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.

• A bírság megfizetése továbbra sem mentesít más jogkövetkezmények alól.

• Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek, vagy a kormányhivatalnak van lehetősége az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén.

Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálatán, postai úton, vagy hivatali kapun lehet benyújtani

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a szabálytalannak vélt állattartás pontos helyszínét,

• amennyiben ismert, az állattartó nevét, címét

• a szabálytalannak vélt állattartási körülmények rövid leírását,

• a bejelentő személyes adatait és elérhetőségét,

• a bejelentő nyilatkozatát személyes adatainak zártan kezeléséről.

• bizonyítékok (fotók, tanúvallomás, esetlegesen az állat beazonosítását elősegítő adat, pl: fajta, színe, hívóneve, stb.)

Hatáskör és illetékesség:

Az eljárás illetékességi területe Böhönye, Nemeskisfalud és Szenyér községek közigazgatási területe.

Az eljárás illetékmentes.

---

Alkalmazott jogszabályok:

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

 

 

Veszélyes állat tartása

Alkalmazandó főbb jogszabály:a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet

 

Vadkár

(Alkalmazandó főbb jogszabály: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény)

Az ügyintézés illetékmentes.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

 

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítését a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül lehet igényelni. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapítását a miniszter által - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti.

Amennyiben a felek a szakértő személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt a felek közös kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője rendeli ki. A kár becslését a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell lefolytatni.

A jegyző - a szakértő vadkárbecslése alapján - az érintettek közötti egyezséget, illetőleg annak hiányát jegyzőkönyvbe foglalja.

Az a fél, aki a jegyző által kirendelt szakértő kármegállapítását nem fogadja el, a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított harminc napon belül polgári peres úton kérheti a kár megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás - ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is - költségeinek megfizetésére - eltérő megállapodás hiányában - a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

 

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:

- a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje 30 nap.