Cikkek

Augusztus 2-a kedd is megvirradt. Ma reggel sem téptük szét az istrángot a készülődésben. A reggelit is komótosan fogyasztottuk el, pedig elég hosszú utat terveztünk. Ma először a farkaslakai bazárt vettük célba. Itt Norbinak akartunk székelymellényt venni. Többet is megpróbált, de sajnos nem volt az Ő mérete. Ezért méretet vettek, telefonáltak a szabónak, hogy szombatra vállalja el megvarrását. Így most csak kalapot vettünk és nekem a kedvező áron felbuzdulva egy mellényt. Ibike sem maradt ki a sorból és két szép blújzot vett magának S, hogy teljes legyen az élvezet, nem bírt ellenállni az asztalterítőknek sem.

Korond felé vettük az utunkat, ahol egy közúti ellenőrzésbe szaladtunk. Mindent rendben találtak. A falut elhagyva, Atyha felé tértünk le / bár ne tettük volna / egy borzalmas minőségű útra, majd Etédet vettük célba. Végig az úton esett az eső, mely még rontott az út minőségén. Ilyen elhanyagolt rettenetes útra álmunkban sem gondoltunk és megváltásnak tűnt, amikor utunk céljához Kőrispatakra értünk. Hála Isten, a Napocska is, kisütött.

A Szalmakalap Múzeumot könnyen megtaláltuk, nyitva is volt. Sőt, röviddel érkezésünk után a kapun belül egy kedves Öreg úr, kedves szavakkal és helyi termésű borral kínálta meg a betévedőket, látogatókat. Norbit csak az udvarba tudtuk bevinni. A múzeumul, szolgáló egykori parasztházba a sok lépcső miatt nem volt lehetséges. Az udvaron is volt mit látni. Itt állították ki azt a sok, a patakok vize által alakított furcsa formájú köveket, melyek kis fantáziával életre keltek, valamire hasonlítottak. Az udvaron próbálta fel Norbi azt a szalmakalapot melynek átmérője 2 méter, melyet korábban  egy fiatalember hozott elő, aki a falu és a múzeum lelke és motorja. A látogatók barátjává válik pillanatok alatt. Úgy tudjuk, Ő a falu polgármestere is, és a helyi hagyományőrzés zászló vivője egy személyben. Bent a házban élménynek számító szóbeli aláfestést adott a szalma sokrétű felhasználásáról, a kész szalmakalapok sokasága közt.

Az egyik szobában 5 méter átmérőjű ginisz rekordnak számító szalmakalap van kiállítva. Végül bejegyeztem érzéseimet a vendégkönyvbe. Sok szép fotót készítettünk, a kint és bent látottakról egyaránt.

Ez után a halálra ítélt, vízzel feltöltött, Bözödújfalut és a víztározót kerültük meg. Itt nem horgásznák egy percet sem.!  A látvány borzalmas volt.

Amikor, Kőrispatakon megemlítettük, hogy honnan, melyik úton érkeztük, elképedtek a teljesítményen és javasolták, hogy innen Erdőszentgyörgy irányába induljunk. Az ajánlott út valóban sokkal jobb volt, normálisan lehetett haladni. Laji barátunk a lova közé csapott, gyorsan nyelte a kocsi a kilómétereket, Szováta felé. Igyekezni is kellett, mert körös- körül gyülekeztek a viharfelhők, semmi jóval nem bíztatva. Onnan Parajd érintésével a Bucsin tetőn át / Görgényi havasok / vitt az út. Sajnos nem tudtunk kikerülni a vihar zónából, szembe találtuk magunkat egy kiadós felhőszakadással, mely hosszan kísérte utunkat a Gyergyói medencéig. Az égi áldás szelídebb változatából jutott Csikmadarasnak is, ahová óvatosabb vezetés mellett, jóval később, mint terveztük, szerencsésen haza értünk A rossz idő miatt Ildikó vacsorára  a mi lakosztályunkban terített. Laciék érkezése is várható volt csak az időpont volt bizonytalan. Megvártuk Őket, hiszen nekik is ide volt terítve, míg aztán viharverten fél 8 óra körül megérkeztek kalandos útjukról. Természetesen rögtönzött élménybeszámolót tartottak és megnéztük az útjukról készült felvételeket.

A vacsora megint csodálatosan finom volt. Az élmények cseréje miatt az est hosszúra sikeredett. Felköszöntöttük Őket a házassági évfordulójuk alkalmából, melyre természetesen Norbi emlékeztetett bennünket. Ismételten előkerült a pálinka, sör, meg egy üvegpezsgő is. Volt mit összekeverjünk. Ennyit a visszafogott evésről és ívásról.! Ilonka tesz róla, hogy plusz kilókkal térjünk haza.

 Augusztus 3. szerda:

A mai nap útvonala is szépséges vidékeket, tájat érint. S főleg abban reménykedünk, hogy az út minősége jó lesz és az időjárás is megembereli magát. Szokás szerint korán ébredtem, de Laji még korábban, hisz az álatokat etette, itatta, takarította ki a szállásukat, aztán kifejt.

A kisördög fészkelődött bennem, amikor kieszeltem, hogy Lajinak hogyan háláljam meg az előző napi fáradozását. Kölcsönösen üdvözöltük egymást és közben lakhelyünk sarkánál levő asztal felé böktem a kezemmel, ahova már kikészítettem két pohárka pálinkát. Még szerencse, hogy Árva János nem volt korán ébredő, mert biztos kísértésbe esne és átkellett volna írni a mai túratervét. Laji barátom rögvest ledobta a kezében levő itató vödröt és kettőt szökelve a pálinkás pohárnál termett. Ennyit tesz az egy napos sofőr böjt! Alig, hogy ügyesen bedobtuk a bal felső sarokba jófajta erdélyi pálinkát, visszaléptem a konyhai asztalon levő pálinkás üvegért, gondolván ne árválkodjon már magában az első pohárka nedű. Újra töltöttem és ezt is gyorsan elintéztük mielőtt még az asszonyok valamit, megneszelnének.

Laji felcsalt a konyhába egy friss, még forró kávéra, hogy semlegesítsük a benyelt pálinka illatát. Közben mind a két ház lakói ébredeztek, a házigazdák és a vendégek is. Laji összekapkodta a kapu mellett álló szilvafáról földre hullott sárga gyümölcsöt.

A szokásos készülődés az ébredés után gyorsan lezajlott. Szükséges dolgokat bepakoltuk a kocsiba. A reggeli a szokásos terülj-terülj asztalkám volt, minden földi jóval erdélyi módon. Mert a szívük, lelkük és szeretetük is ott volt, ott lengte a levegőt, mint virágos havasi kaszálókat méz illata. Aránylag gyorsan megreggeliztünk, a szokásos viccelődés, ugratás közepette. Ebben most is Norbi vitte a prímet. Ildikó tájékoztatott bennünket, hogy eldőlt pénteken lesz a szekeres kirándulás. Mi nagyon örültünk, hogy így alakult, mert csütörtök délutánt Veress Katiéknak ígértük. Jó hangulatban, jó időben vágtunk neki az útnak Lacival és Magdival, Csikdánfalva, Marosfő, Gyergyóújfalun keresztül a csodálatos tájakat átszelő, a Hargitát és a Görgényi havasokat elválasztó mesés útvonalnak. Egy lehetőséget megragadva leparkoltunk egy pihenőhelyen. Az út mellett forrás kínálta jéghideg vízét a vándornak. Itt sikerült belelépnem a növényektől takart vízfolyásba, mely úton –útfélen csörgedezik, átszelve, hűsítve a felforrósodott utat.

Rövid pihenő és egy büdös cigi elfüstölése után folytattuk utunkat a nyaralókkal, hétvégi házakkal tűzdelt vidéken, kanyargó úton, a Zeteváraljai víztározóig. Itt leparkoltunk a kürtöskalácsot sütő árusok mellett. Szép számú magyarországi turista sétált, fotózott a víztározó gátján. Magdiékat is elbűvölte a látvány, sok fotó készült. Norbi most is hozta a formáját, hogy Ibikébe, viccelődésével lelket verjen. Rövid tartózkodás után ismét bevagoníroztunk, elindultunk a gát végén, az elágazásnál jobbra fordulva, Székelyvarság felé vettük utat. Az út minősége még itt is elfogadható volt, jól haladtunk a kanyargós úton mely Varság közelében elkeskenyült. Szerencsénkre nagyobb járművel nem találkoztunk. A faluhoz érve egy hatalmas székely kapu alatt gurultunk át, balra szétszórtan házak, jobbra erdős hegyoldal kísérte az utat. Egy külsőleg szép vendéglátóhely előtt leparkoltunk és bementünk szomjunkat oltani, valamint tájékoztatást kérni a helyi látnivalókról. Norbi a kocsiban maradt. Pedig a ház mögött bő vizű patakot láthatott volna, apró pisztrángokkal. Távolabb mesterséges pisztráng nevelőtavakat láthattunk. A vendéglőben a Csorgókő vízesés felől érdeklődtünk mely, mint végül kiderült elég messze volt a hegyek, fenyves erdők mélyén, hatalmas fák takarásában. Norbit sajnos ide sem tudtuk betolni. A sáros, sziklás, a talajból kiálló, kar vastagságú gyökerek akadályozták benne.

Azért mi megnéztük és több képet is készítettünk a fák között rejtőző vízesésről.

Visszatérve lakott falu részhez, mely Budapestnyi területen fekszik, elszórt tanyabokrokkal, melyet természetesen nem járhattunk be, de megnéztünk Lacival és Magdival, egy útba eső,  200 éves működő vízi malomnál.

A tulajdonos készséggel bemutatta a malom működését, valamint régi mesterségek szerszámait és eszközeit. Mint például a fazsindely, szekér és fakerék készítését, valamint kender, a gyapjú feldolgozás eszközeit, a textíliák készítéséig.

• < Prev
• Next >